Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Borsod híres szülöttei képes leírás - Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei.tlap.hu
részletek »

Borsod híres szülöttei - Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: borsod.tlap.hu » Borsod híres szülöttei
Keresés
Találatok száma - 7 db
Demjén Ferenc

Demjén Ferenc

1946. december 21-én Diósgyőrött a család harmadik gyermekeként láttam meg a napvilágot, később egy húgom is született. Szüleim elmondása szerint hatalmas voltam, 5 kg 20 dkg-val érkeztem a Demjén családba. Édesapám a diósgyőri vasgyár mérnöke volt, ám az akkori kor szelleme igen távol állt tőle, ezért 1951 februárjában az utcára tették. Alig múltam négy éves, amikor Pestre költöztünk. Polgári családban nőttünk fel, bár apám munkásként kezdte.

Hetey Katalin

Hetey Katalin

1942-1947 között Szőnyi Istvánnál tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1947-től 1956-ig a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban tanított. Olaszországi tanulmányútja után 1957-ben Párizsban telepedett le. 1963 és 1964 között ösztöndíjasként az USA-ban élt. 2009-ben Kossuth-díjat kapott. Dolgozott a győri, a nagyatádi művésztelepen. A 60-as években festett. Képei egyszerű, zárt, mértani formákból épülnek fel, melyek felosztásával, mozgatásával változatos formarendszert alakít ki. Plasztikáiban a használt anyagok (bronz, vas, acél stb.) anyagszerűségének megtartása mellett, organikus és geometrikus struktúrák térbeli és síkban történő mozgását, a rész és az egész viszonyát, mozgás és energia összefüggéseit vizsgálja. Szobraiban, grafikáiban meghatározó kompozíciós elem a pozitív és a negatív formák ellentéte és az ebből adódó fény-árnyék hatás.

Jókainé Laborfalvi Róza

Jókainé Laborfalvi Róza

1837-ben Kántorné helyett ő lett a megalakuló Nemzeti Színház tragikája. 1848. március 15-ének nevezetes estjén találkozott a Nemzeti színpadán Jókai Mórral, aki nem sokkal később családja akarata ellenére feleségül is vette. Legendává lett házasságuk kapcsán a Szabadságharc nagy napjának egyik eleven emlékeként tisztelték személyüket halálukig. A Nemzetiben a természetes játékstílus tudatos előretörésével a magyar realista színpad úttörői közé tartozik, Lendvayék, Telepi, Egressy Megyerivel együtt. Legjobb szerepei a parancsoló királynői alakok voltak; emlékezetes szerepei még a számára írt Jókai- drámák hősnő-alakításai. Ő volt az első a magyar színésznők közül, aki tiszta hangsúlyozással mondott verset. Vörösmarty vezette őt pódiumra először, és az ő szárnyaló ütemein tanult költeményt mondani, s ennek a művészetnek élete végéig csodált mestere maradt. Egyebek közt Arany balladáit ő vitte elsőnek színpadra és pódiumra. Hangját egy nemzet hallgatta gyönyörűséggel. Nem volt félreismert színésznagyság, reális értékelése már életében kialakult. Tekintélye inkább halála után csökkent, jórészt, mert Jászai Mari nagysága árnyékba borította az ő művészetét, de neve kitörölhetetlenül és mélyen összeforrt a magyar színházművészet történetével, hiszen a nagy első nemzedék korában indult pályája, és még a modern időkben is tündökölt csillaga.

Korach Mór

Korach Mór

Korach Mór humanista polihisztor volt: tudománypolitikus, mérnök, író és fest˜mˆvész is egy személyben. Tudósként a mˆszaki kémiában, s különösen a szilikátkémiai technológiában ért el kiemelked˜ eredményeket. Képezte, tanította a jöv˜ mérnökeit, tudományos dolgozóit, nevelte az egyetemi oktatókat és a kutató intézetek munkatársait. Nemcsak szakmára, hanem világnézetre, kutatói etikára is tanított. 1888. február 8-án született Miskolcon. Középiskoláit Fiuméban, fels˜fokú tanulmányait Budapesten, a József Nádor Mˆegyetemen végezte, ahol 1911-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett.

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc

1900. március 31-én született Miskolcon, a vasútállomáshoz közeli Újvilág utcában (a későbbi Vörösmarty utca 49-es számú házban), egy csak - a csatornázás akkori hiányából következő - obszcén csúfnevén (Körül sz*ros) emlegetett város széli kocsma szomszédságában. Mára a kicsiny házak eltűntek, a Vörösmarty utcai lakótelepen a költőről elnevezett utcácska (Szabó Lőrinc sétány) és egy róla elnevezett általános iskola emlékeztet a szülőház helyére. A későbbi költő tulajdonképpen véletlenül született itt; édesapja mozdonyvezető volt, akit pihenésében zavart a környezet, ezért nemsokára továbbköltözött a család. Apja Szabó Lőrinc (1874-1946), mozdonyvezető. Az apai család névadó őseit a XVII. századig lehet visszavezetni: az első ismert ős, Szabó Mihály hadi szolgálataiért 1627-ben Gyulafehérvárott Bethlen Gábor fejedelemtől, gáborjáni előnévvel nemességet nyert. Az időben visszatekintve a családban volt lelkész, földbirtokos, Szatmár vármegyei jegyző. A költő apai nagyszülei gáborjáni Szabó Lőrinc (1830-1888) és milótai Baráth Terézia (1847-1928) voltak, tíz gyermekük született, de csak hat élt meg felnőttkort.

Hirdetés
Vályi K. András

Vályi K. András

1789-től a kassai tankerület tanfelügyelője, 1791-től haláláig a pesti egy.-en az akkor létesített magyar nyelv és irodalom tanszék tanára. Mo.-ról készített leírásában betűrendben ismerteti az ország városait és falvait földrajzi, gazdasági, nemzetiségi stb. vonatkozásban. Mo. térképét is kiadta (1798).

Zelk Zoltán

Zelk Zoltán

Falusi kántor fia. Miskolcon végzett négy elemi és két gimnáziumi osztályt. 1919-től családjával Budapesten élt, apja halála után 1920-tól kereskedőinas volt, 1921-től Szatmárnémetiben dolgozott tovább. Részt vett az erdélyi ifjúmunkás mozgalomban. 1925-ben Kassák Lajos közölte első versét (Valaki) a 365 c. lapjában, majd néhány versét a Munka és a Dokumentum c. folyóiratában tette közzé.

Tuti menü