Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Borsod múzeumai képes leírás - Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei.tlap.hu
részletek »

Borsod múzeumai - Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: borsod.tlap.hu » Borsod múzeumai
Keresés
Találatok száma - 9 db
Abaúji Múzeum

Abaúji Múzeum

Intézményünk története és gyűjteményének kialakulása két szálon vezethető le, hiszen 2005. március 1-jén egyesült két gyűjtemény, a telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény és az addig forrói székhelyű Abaúji Múzeum. Úgy is fogalmazhatunk, a fenti dátumtól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetébe tartozó Abaúji Múzeum székhelye Forróról Telkibányára került, de nemcsak ez történt, mert a múzeum módosított működési engedélye -Telkibánya tradícióinak megfelelően - már kibővül az intézmény ipartörténeti gyűjtőkörével is.

Bodrogközi Kastélymúzeum

Bodrogközi Kastélymúzeum

A múzeumépület Magyarország legnagyobb reneszánsz kastélya. Műemléki értékét is ez adja. Története évszázadokra nyúlik vissza. A XIV. században a Tokaji vár tartozéka volt, a török hódoltság után a Serédi, majd az Alaghy-család tulajdonába került. Birtokjogát 1571-ben a Mágóchy-család szerezte meg: a jelenleg is látható kastély falait 1560 - 1581 között emelték fel. A hajdani fényében pompázó kastély egyik legfontosabb nevezetessége a Bodrogköznek. Ezt nemcsak szépségének köszönheti, hanem a benne található kastélymúzeum gyűjteményének is, mely teljes képet nyújt a tájegység népművészetéről, népi kultúrájáról: tartalmazza a kastélyenteriőr tárgyait; a bodrogközi paraszti gazdálkodás, halászat, kismesterségek, lakáskultúra emlékeit; valamint Czinke Ferenc grafikáit is.

Borsodi Tájház

Borsodi Tájház

A Borsodi Tájház a város és a Bódva völgye regionális múzeuma. Gyűjtőkörébe a néprajz tárgyi és szellemi anyagán kívül az ipar- és agrártörténet, a művelődéstörténet, a helyismeret tartozik. 2000 júniusától helyet ad a Borsodi Földvár ásatása során előkerült leletanyag egy részének is. Fenntartója Edelény Város Önkormányzata, működtetője a Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum. Három porta lakóház- és gazdasági épületegyüttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt reprezentánsai. A száz holdon gazdálkodó kisnemes Szathmáry-Horkay család portáját - a múzeumegyüttes első egységét - 1997-ben vásárolta meg az akkori városi tanács múzeumi célra a polgári tiszta szoba bútoraival együtt (Borsodi út 155.). A Szűcs-Kiss-Szarka középparaszti 'amerikás' család háza (Váralja u. 1.) 1997-ben került a város tulajdonába vásárlás útján. A kisnemes Vadászy család portáját (Váralja u. 2.) 2000-ben vásárolta meg az önkormányzat az örökösöktől. A három porta termeiben az említetteken kívül látható még cipész-, kerékgyártó-, kádár- és kovácsműhely, Hodossy Gyula kovács- és rézöntő mester munkái és a múzeum jelentős textilgyűjteményéből egy szép és gazdag kiállítás.

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma

A múzeumban az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüstökkel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő. A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal, melynek 10 gyermekéből házasságok útján egy nagy, kiterjedt család jött létre, s melynek tagjai alapították a Telkibányai és a Hollóházi porcelángyárat. A bemutatott települések közül az elsőt 1712-ben alapították üveggyártáshoz értő cseh, szlovák, lengyel és német családok. A település az Óhuta nevet kapta. (Egyébként ez a terület már a kelták által is lakott volt, akik jelentős régészeti anyagot hagytak ránk.) A település 1940-ben nevet változtatott, a Szent László névre felszentelt temploma nevét vette fel, és lett Bükkszentlászló.

Herman Ottó Múzeum

Herman Ottó Múzeum

A miskolci Herman Ottó Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott megyei múzeumi szervezet központja. A múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó nevét. 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává, és ettől az időtől terjedt ki gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyére. A Herman Ottó Múzeum depozitóriumaiban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található. A legnagyobb gyűjtemény a régészeti, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. A képzőművészeti gyűjtemény jelentőségét - az itt lévő műalkotások nagy számán túl - elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remekét tartalmazza, s ezek segítségével Mányokitól Moholy Nagy-ig bemutatható nemzeti festészetünk.

Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás

Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás

A Biblia különböző példányai valóban átfogó képet nyújtanak a világon megjelent kiadásokról, hiszen nemcsak különböző korok, de különböző népek és nyelvek bibliái is láthatók - köztük természetesen a Göncön, Károlyi Gáspár által fordított első teljes magyar nyelvű Szentírás, a Vizsolyi Biblia egy eredeti példánya is. A változatosság a kiállítás rendezőinek szándéka szerint azt is jól példázza: mindegy, hogy kódexben, ősnyomtatványban, nyomdai tucat termékben vagy a számítógép képernyőjén olvassuk a szöveget - csak a tartalom igazán fontos. A XVIII. század végén épült, tehát a református templommal és a parókiával egyidős épületben otthonra lelt tárlat bemutatja azt is, kik voltak, hogyan éltek, és hogyan gondolkodtak Gönc neves prédikátorai, iskolamesterei, a gönci iskola diákjai. Láthatók a tárlaton a helyi reformátusság, illetve az egyházmegye évszázados egyházművészeti kincsei is.

Kazinczy Múzeum

Kazinczy Múzeum

Zemplén vármegye archívuma az 1754 és 1768 között felépült megyeháza északi szárnyának emeletén kapott elhelyezést. Az addig összegyűjtött anyagot előbb két teremben, a korízlésének megfelelő, barokk szekrényekben rendezték el, alul három soros, hajlított fiókokban, felül hat soros nyitott, később számmal ellátott polcokon. Kazinczy Ferenc kezdeményezésére, aki 1815-től haláláig, 16 éven át volt a levéltár munkatársa, jóval halála után, 1844-ben újabb három teremmel bővítették a levéltári részt, s az öt termet egybenyitották. Ma is ezekben őrzik a megye teljes feudális iratanyagát 1273-tól 1849-ig. Az egész falfelületet kitöltő, impozáns szekrénysorok Speck József újhelyi asztalosmester remek munkáját dicsérik, s a viaszosvászon-takarókkal ellátott, számozott polcok, a vasablakok, a vasajtók látványnak is szépek, az országban egyedülállóan idézik a 18-19. sz.-i levéltárak hangulatát. A 20. század elejétől a földszinten nyitottak újabb termeket a gyarapodó iratállomány számára. A jelenlegi raktárhálózat 1974-ben alakult ki, s most 14 teremben őrzik a történeti Zemplén vármegye teljes írásos múltját 1950-ig, amíg a a vármegye közgazdasági egységként működött.

Matyó Múzeum

Matyó Múzeum

A Matyó Múzeum - melynek fő feladata a népművészeti és népviseleti anyag összegyűjtése, feldolgozása, valamint időszakos kiállításokon való bemutatása - 1952-ben alakult, a volt Korona Vendéglő és Szálloda első emeletén. A matyó népviselet történetét és a hímzés fejlődését bemutató kiállítása 1953. július 26-án nyílt meg. A múzeum 1962-ben került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatósághoz. Jelenlegi helyére 1964-ben költözött. A múzeum gyűjteményeinek jelentős részét a viseletek, hímzések, szőttesek képezik; valamint megtalálhatóak benne a paraszti élet eszközei, bútorai, cserépedényei is. Jelenlegi állandó kiállítása - mely gazdag válogatást nyújt a múzeum gyűjteményeibből - 1975-ben készült 'Matyó élet - Ünnepek és hétköznapok' címmel, Fügedi Márta forgatókönyve alapján.

Tokaji Múzeum

Tokaji Múzeum

A Tokaji Múzeum 1962-től tájmúzeumként működik. A tokaj-hegyaljai konferenciák hagyományos szervezője és egyben legfőbb tudományos bázisa. Jelenlegi állandó kiállítását 1985-ben nyitotta meg egy felújított, műemlékileg helyreállított épületben, mely egykoron görög kereskedőház volt. A múzeum gyűjtőköre a tokaji vonatkozású történelmi, néprajzi és képzőművészeti emlékekre terjed ki. A gyűjtemény első egységét képező egyháztörténeti emlékek - melyek Béres Béla tokaji esperes-plébános révén kerültek a múzeumba - két nagy részre tagolódnak. Változatos tárgyegyüttes reprezentálja az észak-magyarországi provinciális barokk egyházművészetet (festmények, korpuszgyűjtemény, iparművészeti anyag). A mintegy másfél száz darabot számláló értékes ikongyűjtemény és a hozzá kapcsolódó iparművészeti jellegű liturgikus tárgyegyüttesek pedig a hazai metabizánci emlékanyagról adnak átfogó képet. Mindezt német ősnyomtatványok és a nagyszombati nyomda híres termékei gazdagítják tovább. A néprajzi gyűjteményt a tokaj-hegyaljai szőlő és borkultúra tárgyi emlékei képezik. Jelentős számban találhatóak meg benne a szőlőművelés hagyományos eszközei. Külön egységet képeznek a kádár mesterség műveléséhez szükséges szerszámok. A gyűjtemény tartalmaz még a bor tárolásával és szállításával kapcsolatos emlékeket is.

Tuti menü