Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Borsod - Várak képes leírás - Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei.tlap.hu
részletek »

Borsod - Várak - Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: borsod.tlap.hu » Borsod - Várak
Keresés
Találatok száma - 5 db
A Füzéri Vár

A Füzéri Vár

Egyik legkorábbi várunk, építésének pontos ideje valószínüleg a XII. század második felére tehető. A kommpolt nemzetségbeli Vak Andronicustól vásárolta meg II.Endre király. Késöbb V. István építette tovább. 1430- ban Zsigmond király Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé és ellátták a kornak megfelelő védőművekkel. Belső termeit, különösen a kápolnát - részben ma is látható - gótikus kőfaragványokkal díszítették.

Boldogkőváralja

Boldogkőváralja

A Boldogkőváralja község felett emelkedő ovális alakú andezittufa hegy tetején az észak-déli irányban elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos Boldogkő vára emelkedik a magasba. A boldogkői vár története meglehetősen bonyolult, és a fennmaradt oklevelek szerint is nehezen követhető. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de az bizonyos, hogy a tatárjárás után épült. Mint erődítmény a kassai utat és a Hernád völgyét védte.

Füzéri vár és látogatóközpont

Füzéri vár és látogatóközpont

Füzér Önkormányzata 2012-ben alapította meg a Füzéri Várgondnokság intézményét a kiemelt program megvalósítására és fenntartására. A Füzéri Várgondnokság, a korábban már elkészített engedélyes terveket felhasználva és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. támogatásával nyújtotta be 2012. májusában a kiemelt turisztikai programba az Élő vár Zemplénben című projektjavaslatát. A projektjavaslatot 2, 3 milliárdos keret összeggel terjesztette elő, mely magában foglalta a Füzéri vár teljes rekonstrukcióján kívül, egy Váruradalmi kézművesház és az 1879-ben épült Tájház 1940-es 50-es éveket idéző új tájházzal való bővítését. A fejlesztés célja a Füzéri Vár turisztikai hasznosítása, mely hozzájárul az elmaradott és jelentős munkanélküliséggel küzdő térség munkahelyteremtéséhez és megőrzéséhez. A település látogatószáma éves szinten eléri a 35 ezer főt és ez a szám évről évre dinamikusan fejlődik. A hátrányos helyzetű és magas munkanélküliséggel sújtott térségben a kiemelt program komplex fejlesztésként megjelenő hatása a térség felzárkóztatására és a munkanélküliség csökkentésére vitathatatlan és a megvalósítás kézzel fogható eredményt fog hozni.

Rákóczi vár - Szerencs

Rákóczi vár - Szerencs

Az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs falut és bencés apátságát - utóbbinak topográfiai helyzete nem teljesen tisztázott - 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát, felhasználva az apátság román és gótikus kőanyagának egy részét.

Sárospataki vár

Sárospataki vár

A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erôdítéseit eredeti alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A mohácsi csata után ugyanis az ô birtokába került a város és a XV. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba dôlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel vétette körül, és e külsô vár délkeleti szegletében alakította ki új rezidenciáját, a 'belsô várat', rombusz alaprajzú várudvarból megközelíthetô reneszánsz lakótoronnyal. 1540-1542 között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor fejezte be 1563-ban, s talán ô építtette atornyot kivülrôl körülölelô ötszög¾ elôvédbástyát, a 'párkányt' is. Magtalan halála után Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó Ferenc halála után örököseié lett.

Tuti menü