Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: borsod.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
70-es évek: az első sikerek

70-es évek: az első sikerek

Néhány évvel a termelés megkezdése után már jelentősen növelni kellett a termelőkapacitást. Kezdetben a vállalat termékei között két márka szerepelt, a Borsodi Világos és a Kinizsi. A fogyasztói igények növekedésével együtt szükségessé vált a fokozatos termékfejlesztés.

80-as évek: Előtérben a minőség

80-as évek: Előtérben a minőség

Az ekkora már önálló vállalattá alakult Borsodi Sörgyár termékeire a minőségfejlesztés eredményeként a határainkon túl is felfigyeltek. Így például a müncheni Spaten Sörgyár kizárólagos magyarországi termelőjévé és forgalmazójává választotta a Borsodit. 1987-ben Magyarországon elsőként a Borsodi dobta piacra az újdonságnak számító alkoholmentes sört, a Borsodi Pólót, valamint az 50 literes hordós kiszerelésű sört.

90-es évek: A legek kora

90-es évek: A legek kora

A dinamikus piaci fejlődés jelentős változásokat hozott a cég életében. A vállalat 1990-ben részvénytársasággá alakult, majd egy évvel később privatizálták, így Európa egyik vezető söripari vállalkozása, a belga Interbrew tulajdona lett. A privatizációt követően a gyár életében hatalmas változások mentek végbe: az új tulajdonosok jelentős összegeket fordítottak a termelés gazdaságosságának növelésére és javítására. Ezzel a Borsodi magyarországi termékpalettája rengeteg új termékkel bővült. 1993-1994 között a német Spaten Premium Lager, majd a Holsten gyártása és forgalmazása kezdődött meg.

A címer

A címer

Miskolc város első pecsétlenyomata egy 1389. július 7-én kelt okmányon található, sárga viaszba nyomva. Körirata kivehetetlen, címerképe liliomos koronával ékesített királyi fő. E királyi fő kiléte vitatott, Szent István neve azért merült fel, mert ő volt az avasi templom védőszentje, viszont a liliomos korona Nagy Lajos királyunk személyére utal. 1433-ból való a következő pecsétváltozat, ugyancsak sárga viaszban, ennek körirata 'Sigillum Civitas Miskolcz', ezen már szakállas a koronás fő, feltehetően Luxemburgi Zsigmond. A fej mellett balról hold, jobbról hatágú csillag. Ennek másik változata is ismert amin a véset új, feltehetően a megkopott régi helyett készült. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat, majd Szent István király teljes alakja, aki kezeiben jogart és országalmát tart. Ezt a pecsétet 1687-ig használták, ezután jelenik meg a király alakja helyett egy hajdú egyik kezében szőlőfürttel, másikban búzaszállal.

A Füzéri Vár

A Füzéri Vár

Egyik legkorábbi várunk, építésének pontos ideje valószínüleg a XII. század második felére tehető. A kommpolt nemzetségbeli Vak Andronicustól vásárolta meg II.Endre király. Késöbb V. István építette tovább. 1430- ban Zsigmond király Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé és ellátták a kornak megfelelő védőművekkel. Belső termeit, különösen a kápolnát - részben ma is látható - gótikus kőfaragványokkal díszítették.

Hirdetés
A magyar foci a szurkolók szemével

A magyar foci a szurkolók szemével

Kedves Focibarátok! Ezen a blogon a magyar labdarúgás hátterével szeretnénk foglalkozni. Várunk minden hozzászólást ,akinek van véleménye a magyar bajnokságról, válogatottról, játékosokról, edzőkről, bírókról szóljon hozzá. Megpróbálunk betekintést nyerni a magyar foci legmélyebb bugyraiba, szigorúan szurkolói szemmel. A blog szeretné felhívni a magyar foci valódi problémáira az emberek, és a Szövetség figyelmét. Célunk az, hogy a magyar foci színvonalasabb eredményesebb, és tényleg szerethető legyen. Hajrá magyarok!

A megye történelméről

A megye történelméről

A 7248 km2 kiterjedésű, az ország területének 7,8-át kitevő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország második legnagyobb megyéje. Lakosságának lélekszáma 2003. év végén 738.143 fő volt. E közigazgatási egység újabbkori képződmény. Az 1950-ben végrehajtott területi-közigazgatási reform által létrehozott mesterséges alakulat eltérő történelmi múltú és gazdasági-társadalmi fejlődésében erőteljesen különböző tájakat integrál. Borsod-Abaúj-Zemplén megye nevében a királyi Magyarország 3 egykori vármegyéjének (Borsod, Abaúj, Zemplén) emlékét őrzi. Valójában a mai megye ennél több, hiszen az egykori Gömör, Torna és Kishont vármegyékből is alakultak ki részegységei. A legnagyobb területeit kitevő Borsod, Gömör, Abaúj és Zemplén az államalapítást követő századokban határvármegyék voltak, a Lengyel- és Oroszország felőli betörések elleni védelmi célból szervezték őket. Zemplén, Borsod és Gömör területei a XIX. század utolsó harmadáig változatlanok voltak. Borsod és Gömör valószínűleg első ispánjáról kapta a nevét. Árpád-kori központjaik Borsod és Gömör (Sajógömör) várában voltak. Zemplén szláv nyelvből származtatható nevének jelentése: földből való vár , amely a szlovákiai Zemplén településen állott.

A Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetem

A világhálón barangolva időutazásban is része lehet a kalandozónak. Az utazó sokszor a múltat vizsgálja, hogy a jövő láthatóbb legyen. Tekintsünk először pár gondolat erejéig a múltba! A Miskolci Egyetem története több mint 275 évre tekint vissza. A világ első műszaki felsőoktatási intézménye, a Selmecbányai Bányászati Akadémia különleges tudást és értéket képviselt. Öröksége, ereklyéi a mai napig áthatják egyetemünk életét. Meggyőződésem, hogy ebben a fejlődésben a kiszámíthatóság és a stabilitás a legfontosabb szempont, az örökös megújulás képességének alapját hagyományaink, nagy formátumú oktatóink, vezető elődeink munkássága adja.

A név eredete

A név eredete

Mindhárom volt vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévből kapta a nevét, a Bors név jelentése megegyezik mai bors szavunkéval, a -d toldalék pedig helynévképző. Nem tisztázott, hogy Bors a vár első ispánja volt-e. Abaúj a birtokosairól, az Abákról, illetve központjáról, Abaújvárról kapta a nevét. A vár nevét ma település viseli. Zemplén neve a szlovák zem (föld; szláv zemlja) szóból ered, és földvárat jelent; várát hívták így, melynek maradványai ma is láthatók a szlovákiai Zemplén falu mellett.

Hirdetés
A sörgyár története számokban

A sörgyár története számokban

Az 1960-as évek végén honfitársaink egyre több sörrel oltották szomjukat. Az igényt azonban a hazai sörgyárak már nem voltak képesek ellátni, ezért 1973-ban Bőcs község (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) határában megkezdte működését egy sörgyár. Elindult hódító útjára a Borsodi...

A tokaji vár

A tokaji vár

Tokaj Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a történelmi Zemplén vármegye déli szegletében található a Tisza és a Bodrog összefolyásánál. A város Árpád-kori eredete igazolt, hiszen már Anonymus is említi Hímesudvar (Hymesudoar) néven. A fontos stratégiai helyen fekvő településnek egyben a természeti adottságai is kiválóak, hiszen itt találkozik a Zemplén, az Alföld területét képező nyírségi homokbuckákkal, illetve a mocsaras - ártéri gazdálkodásra kiválóan alkalmas - Bodrogköz, a jó táptalajjal rendelkező, gazdag termést adó Taktaközzel. A város számára tehát mindig is biztosítva volt a taktaközi gabona, a bodrogközi hal, a nyírségi gyümölcsök és természetesen a tokaji szőlő - ezáltal a bor. Emellett erre futott egy fontos kereskedelmi útvonal mely a Miskolc-Debrecen, illetve a Kassa-Nagyvárad közti árucserét bonyolította. Ráadásul ezen útvonalnak Tokajnál volt a Tiszai átkelőhelye - elkerülve a bodrogközi, illetve a Tisza menti mocsarakat. Fontos tudni, hogy a Tiszának gyakorlatilag Tokajnál a legkeskenyebb az ártere (középkori viszonylatban), hiszen itt a rakamazi magaspart és a Tokaji-hegy közötti távolság alig három kilométer.

Abaúji Múzeum

Abaúji Múzeum

Intézményünk története és gyűjteményének kialakulása két szálon vezethető le, hiszen 2005. március 1-jén egyesült két gyűjtemény, a telkibányai Ipartörténeti Gyűjtemény és az addig forrói székhelyű Abaúji Múzeum. Úgy is fogalmazhatunk, a fenti dátumtól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság szervezetébe tartozó Abaúji Múzeum székhelye Forróról Telkibányára került, de nemcsak ez történt, mert a múzeum módosított működési engedélye -Telkibánya tradícióinak megfelelően - már kibővül az intézmény ipartörténeti gyűjtőkörével is.

Aggteleki cseppkőbarlang

Aggteleki cseppkőbarlang

Vörös-tói túra: A túra során kb. 2 órás, 2,3 km-es sétát tesznek a látogatók a Baradla-barlang ún. vörös-tói bejáratától a jósvafői kijáratig. A túra útvonala a Styx-patak medre mentén halad, érintve hazánk legmagasabb állócseppkövét, a 19 m magas Csillagvizsgálót, valamint a barlang legnagyobb termét, az ún. Óriások-termét, ahol rövid zenehallgatásra is sor kerül.

Aggteleki Nemzeti Park

Aggteleki Nemzeti Park

Hazánk nemzeti parkjai közül ez az első, amelyet hangsúlyozottan a földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvására hoztak létre 1985-ben. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör - Tornai- karszt részeként - a Sajó- és a Hernád folyó között, mintegy 20 000 hektár területen helyezkedik el. A térséget nagyrészt a földtörténeti középkor triász időszakában, mintegy 230 millió évvel ezelőtt képződött kőzetek építik fel, melyek tulajdonságai szabták meg a táj arculatát, s bennük alakultak ki a térség világhírű barlangjai és egyéb karsztjelenségei. Ilyen alakzatok, kőzet együttesek, valamint földtani alapszelvényként szolgáló feltárásaik Magyarországon csak itt fordulnak elő. Az Aggteleki karsztvidék mai formája elsősorban a mészkő alapkőzet lepusztulásával kapcsolatos folyamatok és a karsztjelenségek eredménye. E viszonylag kis területen a jégkorszaktól mindmáig tartó, mérsékelt övi karsztfejlődés szinte valamennyi megjelenési formáját megfigyelhetjük.

Aggteleki Nemzeti Park Magyarország

Aggteleki Nemzeti Park Magyarország

Az Aggteleki Nemzeti Park Magyarország páratlan természeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag részén, a hajdani Gömör-Tornai-karszt területén fekszik. Hazánk nemzeti parkjai közül az első, melyet elsősorban az földtani természeti értékek, a felszíni formák és a felszín alatt húzódó barlangok megóvása érdekében hoztak létre. A felszín alatti természeti kincsek - az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - 1995-ben felkerültek a Világ Természeti és Kulturális Örökségének listájára.

Aggteleki szállások

Aggteleki szállások

Aggteleki szállások gyűjtemény, közvetlen szállás ajánlatkérési lehetőséggel. Minden szállásról részletes adatok, sok fénykép és a pontos térképes elhelyezkedése is rendelkezésre áll. A kiválasztott szállások egy maximum 20-as csoportjától egyszerre is kérhetünk szállásajánlatot. Emellett természetesen egyedi ajánlatkérés küldésére is van lehetőség.

Az Aggteleki Nemzeti Park növényvilága

Az Aggteleki Nemzeti Park növényvilága

Az Aggteleki-karszt és a Cserehát az Északi-középhegység flóravidékén belül a Tornense flórajárás része, természetes vegetációjának nagyfokú változatossága és térbeli mozaikossága a sajátos karsztos felszínnek és a szélsőséges mikroklimatikus feltételeknek köszönhető. A Kárpátok közelsége miatt a növényzet sokkal több magasabb hegyvidékekre jellemző elemet tartalmaz, mint ahogyan azt a terület magassága és inkább dombvidéki jellege alapján várhatnánk. Szigetszerűen, ritkaságként néhány északi, magashegységi faj is előfordul. Ugyanakkor a száraz, meleg, meredek sziklájú, déli kitettségű oldalak mediterrán hatást keltenek, és váltakozva a lankásabb részek kontinentális erdőssztyepp-növényzetével erős pannon befolyásról árulkodnak.

Tuti menü