Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között: Bükki - Károlyi [3. oldal]
részletek »

Borsod-Abaúj-Zemplén megye linkjei képes leírás: Bükki - Károlyi [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: borsod.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 85 db
Bükki Nemzeti Park fél perc videón

Bükki Nemzeti Park fél perc videón

A Bükk hegységet főleg tengeri üledékes kőzetek (mészkő, agyag, dolomit, homokkő) építik fel, amelyek képződése kb. 330 millió évvel ezelőtt kezdődött és 150 millió éve ért véget. A földtörténeti újkorban a terület többször megsüllyedt és felemelkedett, amelynek következtében változatos domborzat alakult ki, páratlanul gazdag élővilággal. Flórája körülbelül 13 000 növényfajból áll, faunáját 22 000 állatfajra becsülik.

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma

Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma

A múzeumban az üveg alapanyagaival, az üvegolvasztó kemencével, olvasztóüstökkel, az üvegfúvó pipával, az üvegfúvás segédeszközeivel, valamint számos fúvóformával ismerkedhetnek meg a látogatók. A XIX. és a XX. század különféle üvegtárgyai közül igazi ritkaságokat tekinthet meg az érdeklődő. A múzeum a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal, melynek 10 gyermekéből házasságok útján egy nagy, kiterjedt család jött létre, s melynek tagjai alapították a Telkibányai és a Hollóházi porcelángyárat. A bemutatott települések közül az elsőt 1712-ben alapították üveggyártáshoz értő cseh, szlovák, lengyel és német családok. A település az Óhuta nevet kapta. (Egyébként ez a terület már a kelták által is lakott volt, akik jelentős régészeti anyagot hagytak ránk.) A település 1940-ben nevet változtatott, a Szent László névre felszentelt temploma nevét vette fel, és lett Bükkszentlászló.

Bükkszéki strandfürdő

Bükkszéki strandfürdő

A bükkszéki strandfürdő minden évben május 1-től augusztus 31-ig tart nyitva. A többi időszakban egyik medence sem üzemel, a strand zárva tart. Bükkszéken kerül kitermelésre 540 m mélyről a hazánk egyik legnépszerűbb, 40 oC hőmérsékletű gyógyvize a Salvus, mely a nagy oldott ásványi sótartalmú, alkáli, hidrogén karbonátos-kloridos, brómos- jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik. Összetételét tekintve a világon egyedülálló, igen magas összes oldott anyag tartalmú (22.989 mg/l) gyógyvíz.

Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt

Bükkszentkereszt - Újhuta - a Bükk legmagasabban fekvő települése, Miskolctól néhány kilométerre. Magyarország egyik kedvelt üdülőfaluja. Hírnevét különleges természeti környezetének, élővilágának, gyógyhatású levegőjének, ahol egész évben lehetőség nyílik aktív pihenésre, sportolásra, illetve időszakosan kulturális és sport rendezvények megtekintésére. A község kialakulását a diósgyőri koronauradalom által 1755-ben létrehozott üveghutájának köszönheti, eredeti nevét - Újhuta - is innen kapta. A település fejlődése, a lakóházak építése az üveghuta körül indult meg. Az 1850-es években már 47 lakóháza volt a községnek. Egy-két régi, épen megmaradt, szép lakóházat még mai is lehet látni. Népességének nagyobb része még ma is szlovák. A régi fakápolna helyett 1801-ben épült kőtemplom belső berendezései a diósgyőri volt pálos kolostor templomából származnak. Értékes emléke a mennyezetről lecsüngő üvegcsillár, melyet a Bükk hegység utolsó üveggyárosa ajándékozott a templom részére 1887-ben. 1989-ben nyílt meg az Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma, mely a négy, bükki üveghuta településtörténetéből, a huták termékeiből ad ízléses bemutatót; bemutatja a manufakturális üveggyártás eszközeit, alapanyagait, az 1860-as évektől fennmaradt üvegeket, illetve az alapító családok történetét.

Cserépfalu

Cserépfalu

Cserépfalutól északra, az Ódorvár bérce alatt, a Hór-völgyben, festői környezetben találjuk az Oszlai tájházat. A 18-19. század fordulóján épült egykori erdészház, majdan munkásszállás, 1981 óta múzeumi kiállítást rejt, a környékbeli népekre jellemző tárgyi kultúrát, népművészetet, mindennapi használati tárgyakat őrzi.

Dédestapolcsány

Dédestapolcsány

Dédestapolcsány - a falut a nemzeti park, a Lázbérci-tó és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet határolja. Neve két árpádkori község, Dédes és Bántapolcsány egyesítéséből jött létre. A Dédestapolcsány feletti kősziklán áll a katolikus templom, szemben vele a Serényi-kastély. Szép látnivalót ígérnek a dédesi református fatemplom restaurált mennyezeti fakazettái. A vár - melynek ma már csak a romjai láthatók - a településtől 5 km-re található. A vár a Bán-patak szűk völgye fölött emelkedő mészkőszirten állt, egy bronzkori földvár helyén, melynek sáncrendszere még ma is felfedezhető. A községben érdemes megtekinteni Dr. Kiss Miklós 2 000 darabból álló cserép- és keménycserépedény-gyűjteményét is.

Demjén Ferenc

Demjén Ferenc

1946. december 21-én Diósgyőrött a család harmadik gyermekeként láttam meg a napvilágot, később egy húgom is született. Szüleim elmondása szerint hatalmas voltam, 5 kg 20 dkg-val érkeztem a Demjén családba. Édesapám a diósgyőri vasgyár mérnöke volt, ám az akkori kor szelleme igen távol állt tőle, ezért 1951 februárjában az utcára tették. Alig múltam négy éves, amikor Pestre költöztünk. Polgári családban nőttünk fel, bár apám munkásként kezdte.

Földrajzi adottságai

Földrajzi adottságai

Földrajzi adottságai tekintetében Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik legváltozatosabb megyéje. Itt találkozik az Alföld az Északi-középhegységgel és a közé ékelődő medencesorral. A megye déli része ezért síkság, északi területe pedig hegyes, dombos. A megye legmagasabb pontja a Bükk hegységben található Kukucsó-hegy (945 m). A Bükk hegység legmagasabb pontja Heves megyében található. Második legnagyobb csúcsa a Szalánci-hegység magyarországi nyúlványát alkotó Nagy-Milic (896 m).

Földrajzi elhelyezkedés

Földrajzi elhelyezkedés

Miskolc az Északi középhegység legfontosabb helyén, az un. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is. A város körül körcikkszerűen találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. A Bükk ókori-középkori mészkő, dolomit, agyagpala tömegei adják a terület nyugati résznek szilárd gerincét. Ezek a kőzetféleségek a pusztító erőkkel szemben ellenállóak, ezért markáns, kiemelkedő felszínformákkal tűnnek fel. Ezt a kemény, szilárd alaphegységű tömeget teljes mértékben körülölelik a jóval fiatalabb harmadkori (oligocén, miocén, pliocén) tengeri, tengerparti és szárazföldi üledékekből álló bükki előhegyrendszerek. Ezek anyaga homokkő, agyag, kavics, közbetelepült szénrétegekkel.

Hirdetés
Földrajzi elhelyezkedés - a Wikipédiából

Földrajzi elhelyezkedés - a Wikipédiából

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország északkeleti részében található. Északról Szlovákia, nyugatról Heves és Nógrád megyék határolják, délről és keletről pedig a Tisza, amely Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéktől választja el. Megyeszékhely: Miskolc.

Füzéri vár és látogatóközpont

Füzéri vár és látogatóközpont

Füzér Önkormányzata 2012-ben alapította meg a Füzéri Várgondnokság intézményét a kiemelt program megvalósítására és fenntartására. A Füzéri Várgondnokság, a korábban már elkészített engedélyes terveket felhasználva és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. támogatásával nyújtotta be 2012. májusában a kiemelt turisztikai programba az Élő vár Zemplénben című projektjavaslatát. A projektjavaslatot 2, 3 milliárdos keret összeggel terjesztette elő, mely magában foglalta a Füzéri vár teljes rekonstrukcióján kívül, egy Váruradalmi kézművesház és az 1879-ben épült Tájház 1940-es 50-es éveket idéző új tájházzal való bővítését. A fejlesztés célja a Füzéri Vár turisztikai hasznosítása, mely hozzájárul az elmaradott és jelentős munkanélküliséggel küzdő térség munkahelyteremtéséhez és megőrzéséhez. A település látogatószáma éves szinten eléri a 35 ezer főt és ez a szám évről évre dinamikusan fejlődik. A hátrányos helyzetű és magas munkanélküliséggel sújtott térségben a kiemelt program komplex fejlesztésként megjelenő hatása a térség felzárkóztatására és a munkanélküliség csökkentésére vitathatatlan és a megvalósítás kézzel fogható eredményt fog hozni.

Herman Ottó Múzeum

Herman Ottó Múzeum

A miskolci Herman Ottó Múzeum a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által fenntartott megyei múzeumi szervezet központja. A múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. 1914-ig a Borsod-Miskolczi Múzeum és Közművelődési Egyesület, majd ezt követően 1949-ig, az államosításig Borsod vármegye és Miskolc városa finanszírozta tevékenységét. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó nevét. 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává, és ettől az időtől terjedt ki gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyére. A Herman Ottó Múzeum depozitóriumaiban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található. A legnagyobb gyűjtemény a régészeti, amelynek kiemelkedő egységeit az őskőkor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorláskor és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik. A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. A képzőművészeti gyűjtemény jelentőségét - az itt lévő műalkotások nagy számán túl - elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remekét tartalmazza, s ezek segítségével Mányokitól Moholy Nagy-ig bemutatható nemzeti festészetünk.

Hernád

Hernád

A Hernád Felvidék területén ered és magyar területen torkollik a Sajóba. A hazai mederszakasz hossza 118,4 km. A meder átlagos szélessége kis vízhozam mellett 35 m, hasznos vízterülete 414,4 ha. A víz gyors folyású, oxigéndús. Elsősorban harcsás víz, de megtalálható benne a paduc, a márna, a ponty, a csuka és a süllő is. A Hernád folyó a Bársonyos és Csíkos patakokkal együtt 553,7 ha. A hernád víz mélysége változó, víz ajzata kavicsos.

Hetey Katalin

Hetey Katalin

1942-1947 között Szőnyi Istvánnál tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1947-től 1956-ig a budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban tanított. Olaszországi tanulmányútja után 1957-ben Párizsban telepedett le. 1963 és 1964 között ösztöndíjasként az USA-ban élt. 2009-ben Kossuth-díjat kapott. Dolgozott a győri, a nagyatádi művésztelepen. A 60-as években festett. Képei egyszerű, zárt, mértani formákból épülnek fel, melyek felosztásával, mozgatásával változatos formarendszert alakít ki. Plasztikáiban a használt anyagok (bronz, vas, acél stb.) anyagszerűségének megtartása mellett, organikus és geometrikus struktúrák térbeli és síkban történő mozgását, a rész és az egész viszonyát, mozgás és energia összefüggéseit vizsgálja. Szobraiban, grafikáiban meghatározó kompozíciós elem a pozitív és a negatív formák ellentéte és az ebből adódó fény-árnyék hatás.

Huszita-ház

Huszita-ház

Az úgynevezett Huszita-ház Gönc északi részén, a Kossuth Lajos utcában található. A ház a 17-18. században épült, és valójában semmi köze a huszitákhoz, akik a 15-17. században tevékenykedtek a városban. Az erődített jelleg, a mára részben beomlott föld alatti folyosó a települést sújtó különböző támadásoknak köszönhető. Ma tájház. Benne a 19. századra jellemző lakásbelsőt láthatunk. A pincében egy gönci hordót is találhatunk. A tájházban őrzik a közeli pálos kolostorrom egyetlen megmaradt faragott kőablakát.

Jókainé Laborfalvi Róza

Jókainé Laborfalvi Róza

1837-ben Kántorné helyett ő lett a megalakuló Nemzeti Színház tragikája. 1848. március 15-ének nevezetes estjén találkozott a Nemzeti színpadán Jókai Mórral, aki nem sokkal később családja akarata ellenére feleségül is vette. Legendává lett házasságuk kapcsán a Szabadságharc nagy napjának egyik eleven emlékeként tisztelték személyüket halálukig. A Nemzetiben a természetes játékstílus tudatos előretörésével a magyar realista színpad úttörői közé tartozik, Lendvayék, Telepi, Egressy Megyerivel együtt. Legjobb szerepei a parancsoló királynői alakok voltak; emlékezetes szerepei még a számára írt Jókai- drámák hősnő-alakításai. Ő volt az első a magyar színésznők közül, aki tiszta hangsúlyozással mondott verset. Vörösmarty vezette őt pódiumra először, és az ő szárnyaló ütemein tanult költeményt mondani, s ennek a művészetnek élete végéig csodált mestere maradt. Egyebek közt Arany balladáit ő vitte elsőnek színpadra és pódiumra. Hangját egy nemzet hallgatta gyönyörűséggel. Nem volt félreismert színésznagyság, reális értékelése már életében kialakult. Tekintélye inkább halála után csökkent, jórészt, mert Jászai Mari nagysága árnyékba borította az ő művészetét, de neve kitörölhetetlenül és mélyen összeforrt a magyar színházművészet történetével, hiszen a nagy első nemzedék korában indult pályája, és még a modern időkben is tündökölt csillaga.

Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás

Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás

A Biblia különböző példányai valóban átfogó képet nyújtanak a világon megjelent kiadásokról, hiszen nemcsak különböző korok, de különböző népek és nyelvek bibliái is láthatók - köztük természetesen a Göncön, Károlyi Gáspár által fordított első teljes magyar nyelvű Szentírás, a Vizsolyi Biblia egy eredeti példánya is. A változatosság a kiállítás rendezőinek szándéka szerint azt is jól példázza: mindegy, hogy kódexben, ősnyomtatványban, nyomdai tucat termékben vagy a számítógép képernyőjén olvassuk a szöveget - csak a tartalom igazán fontos. A XVIII. század végén épült, tehát a református templommal és a parókiával egyidős épületben otthonra lelt tárlat bemutatja azt is, kik voltak, hogyan éltek, és hogyan gondolkodtak Gönc neves prédikátorai, iskolamesterei, a gönci iskola diákjai. Láthatók a tárlaton a helyi reformátusság, illetve az egyházmegye évszázados egyházművészeti kincsei is.

Tuti menü